LAPOZZ AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE........ZITA HONLAPJA

Tanácsok a problémáidra

 

Szamóca metszése, gondozása.

 
A szamócát sokan a gyümölcsök királynőjének tartják. Meg kell mondanom, hogy nem jogtalanul. Bár nekem nem a szamóca a legkedveltebb gyümölcsöm, de kecses megjelenése, élénk színe, zamatai, lágy íze méltán emeli királynői magasságokba.
 
 
 
 
Beltartalmi értéke kiváló. 88-91% vizet, 6-8% cukrot,  1,5-1,8% szerves savat, 1,2-1,5% cellulózt, 0,5-1% fehérjét, 40-100 mg C vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Anyagcsere élénkítő és étvágyfokozó hatása van. pezsgős poharak szélén kimondottan jól mutat, Sangria kedvelők is előszeretettel eszegetik kedvenc italuk mellé. Fogyasztás, tartósítás szempontjából is sokoldalú növény. Fagyasztható, befőzhető, szárítható és nyersen is fogyasztható. Lekvárok, dzsemek, szörpök, ivólevek, aszalvány, befőttek készíthetők belőle. Sőt újabban a szamóca bor is felkapottá vált.
 
 
 
 
Gyökérnövekedése az egész vegetációs időszak (március- november) alatt tart, de elkülöníthetünk két fő időszakot:
1.      Tavasszal a levelek képződése előtt megindul a gyökérfejlődés, és biztosítja a kezdeti gyors startot a növénynek.
2.      Nyár végén pedig alapot biztosít a megújulásnak, az új levelek kifejlődésének, a tő megerősödésének, és a telelésre való felkészülésnek. A nyár végi intenzív gyökérnövekedésnek köszönhető az őszi telepítési időszak is.
A gyökérnövekedés megindulásához tavasszal 5-6 fokos talajhőmérséklet szükséges. Fontos ezt megjegyeznünk, észben tartanunk, ugyanis fagyzugos, hideg helyeken pont emiatt sokkal később indul fejlődésnek a szamóca. Itt van jelentősége a talajtakarásnak is, ami a szamóca esetében is kétélű dolog lehet. Túl korai takarás szigeteli a téli hideg talajt, azaz nehezebben tudja azt felmelegíteni a tavaszi napsugár. Megmondom őszintén, hogy én állandó takarást alkalmazok a szamócánál. Tapasztalom a későbbi fakadást, de ez nem zavar, mivel az így takart állomány sokkal egységesebben telel, a tövek erőteljesebbek, mint a nem takart kontroll területé.
A gyökérfejlődés optimuma 15-20 fok között van. Kánikulai napokon a fejlődés leáll, extrém szárazság mellett gyökérkárosodás állhat be. A szamóca gyökere oldalirányban 80-100 cm átmérőjű kört foglal el, mélységben 15-20 centiméterig hatol a talajba. A gyökerek zöme azonban 40-50 centiméter átmérőjű körben helyezkednek el. Ez nagyon jól megmutatja számunkra, hogy milyen sor,- és tőtávolságra telepítsük.
Gyökértörzsének tőrózsában álló, levelekkel borított föld feletti része a talajfelszín közelében az oldalrügyekből elágazódásokat és rajtuk új tőrózsákat képez. A kacifántos mondat nem az ostorindákat takarja, hanem azt, hogy az egy szál palántaként elültetett növény terebélyesedik, egy gyökérre épülve több tő különíthető el.
Ültetni egy gyökértörzses és egy tőrózsával rendelkező példányt szoktunk, amely 3 év alatt éri el maximumát, mind fejlettségben, mind pedig termésmennyiségben. Ezt követően a tő öregedésnek indul, megújulása vontatottá válik, termés mennyisége, mérete és minősége csökken.
Tőrózsája alsó leveleinek hónaljában lévő rügyeiből hosszú ízközű, kúszó jellegű hajtásokat, ostorindákat fejleszt. Az indaképződés már a virágzás idején megkezdődik. A virágok eltávolításával erőteljesebbé válik. Ez akkor lehet fontos, ha van egy nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező tövünk, és azt szeretnénk továbbszaporítani.
A szamóca tavasszal 8-12 naponként hoz egy új levelet, egy-egy új levél kifejlődéséhez 21-30 nap szükséges, melyek 1-3 hónapig életképesek, majd elszáradnak, elpusztulnak, átadják helyüket az új leveleknek. A tavasszal képződött levelek hosszabb nyelűek, és nagyobb levéllemezűek, mint az a nyár végi, ősziek. Az ősziek már a télre készülnek tömzsibbek, jobban tömörödnek, védik az tövet. Nagyon fontos az áttelelt levélszám, mert ők biztosítják majd az energiát a kezdeti fejlődéshez.
A virágrügy kialakulásának feltétele az egyszer termőknél a rövid nappalok, a többször termő fajták a nappal hosszúságra nem érzékenyek.
Virágai hímnősek, öntermékenyek, megporzásukban a méhek, legyek és rovarok segítenek.
A szamóca fejlődésére jellemző, hogy tavasztól nyár közepéig a vegetatív részei fejlődnek, azaz a levél, szár, termés, gyökér, majd a nappalok rövidülésével, a hőmérséklet csökkenésével a generatív fejlődési szakasz következik, ami a virágrügyek kialakulását jelenti. A nyár végi őszi időszaknak meghatározó szerepe van a jövő évi termésben, ekkor dől el, hogy mennyi virág is lesz a szamócán, a tavasztól nyár elejéig tartó időszak pedig azt dönti el, hogy a virágból mennyi, és milyen minőségű termés érlelődik.
A szamóca termeszthető szabad földben különféle edényekben, zsákokban, erkélyen, teraszon, termesztő létesítményben, sőt legújabb módja a hidrokultúrás termesztés, ami abszolút talajnélküliség jelent. Itt a termesztés már elválik a talajtól, a növény gyökere egy folyamatosan áramló folyadékban van, a folyadékot egy számítógép vezérlete szerkezet tartja olyan állapotban (pH, oxigénszint, tápanyagok), mely a szamócának a legoptimálisabb. A nagyon korai eper jelentős része már így termesztődik.
Telepítésének két fő időszaka ismert. Ezen kívül bármikor ültethető. A két fő időszak előnye, hogy termőre fordulása, és termésmennyisége ekkor tervezhető a legjobban.
1.      tavasszal március végétől-május végéig, ekkor nagyon kevés termésre számíthatunk a telepítés évében, sőt május után telepítve a virágát már ki is kell törnünk azért, hogy jobban tudjon koncentrálni a jövő évi termésre.
2.      nyár végén augusztusban, egyes szakirodalmi adatok szerint augusztus 20-ig, ekkor ültetve van elég ideje, hogy a következő évre felkészüljön, kialakulnak a virágrügyek, szép termésre számíthatunk, én ez utóbbit részesítem előnybe.
Talajban nem túl válogatós. Előnyben részesíti az enyhén savanyú, tápanyaggal ellátott, levegős, és pangó víztől mentes talajokat. A pangó vizet egy-két napig sem viseli el gyökérkárosodás nélkül.
Szüret utáni teendők.
 
 
A talajtakarásnak, az elmúlt őszi szervestrágyázásnak, és a folyamatos öntözésnek köszönhetően nekem elég szép állapotban van az eprem nyár végére. Sok helyen siralmas állapotban találom. Téves azt gondolni, hogy letermés után magára kell hagyni a növényt. aki így tesz, az a jövő évi termésről mond le.
 
A letermést követően a szamócának több energiája marad az ostorindák fejlesztésére. Az indák képződését a hosszú nappalos megvilágítás , és a magas hőmérséklet is indukálja. A képződés üteme a rendszeres öntözés, és jó tápanyag ellátottság (elsősorban nitrogén) mellett robbanásszerűen növekedik.
 
 
Sajnos nem a legjobb kép, de biztos vagyok abban, hogy mindenki tudja mik azok az ostorindák a szamócán.
 
Az indák megtartása csak akkor indokolt, ha szaporítóanyagnak neveljük őket (erről korábban már írtam), minden más esetben el kell őket távolítani mert:
·         hiányuk növeli a szamócatő oldalelágazódásainak számát, azaz erősödik, nagyobbodik a tő,
·         elősegíti a rügydifferenciálódás arányát, a virágzatonkénti virágok számát,
·         növeli a terméshozamot,
·         könnyebbé teszi az ápolási munkát,
·         nem sűrűsödik be az állomány, ezáltal a betegségek számára sem válik optimálissá a mikroklíma.
Mivel a tavaszi lomblevelek már nem élnek sokáig (lásd fentebb a levél élettartama), és rajtuk amúgy is betegségek jelennek meg, terjednek el, ezért érdemes tőlük megszabadulni a szüretet követően. 
 
 
Elöregedett beteg tavaszi levél. Sőt a közeli képen látni egy szárat is, amin szintén megjelent a betegség, hosszanti sötétbarna foltként látható.
 
 
De az eltávolításuknak ettől sokkal jelentősebb okai is vannak. Ezek:
·         az idősebb tavaszi levelek vegetatív növekedést serkentő hormonokat termelnek, melyek gátolják a virágrügyképződést, így kedvezőtlen hatással vannak a jövő évi termésmennyiségre,
·         kedvezőbb lesz az oldalelágazódások, és nyári levelek fejlődése,
·         hatékonyabb növényvédelmet tesz lehetővé, eltávolításukkal már eleve sok károsítótól szabadulunk meg,
·         javulnak a rügydifferenciálódás feltételei,
·         könnyebben gondozható az ültetvény.
Az indák és a lomb eltávolításán túl a letermett dudvaszárakat is ki kell vágnunk. 
Házi kertben kézi módszerrel végezzük, egyszerűen metszőollóval vágjuk ki. Természetesen erre alkalmas metszőollóval. A túl bumfordi ollókkal nem férünk oda a gyenge levél,- virágszárakhoz. Erre a célra a legalkalmasabbak a kis méretű mellévágós metszőollók. Metszőollókról másik cikkemben írok részletsebben.
Nagyüzemi körülmények között nem is metszésnek hívják ezt a nyár végi műveletet, hanem kaszálásnak, vagy égetésnek. Ott ugyanis nincs idő, és költség arra, hogy kézzel bíbelődjenek a feladattal, ezért gépi kaszával egyszerűen lekaszálják a szamócát, vagy lánggal leégetik a föld feletti részt. Mi azonban ne kövessük ezt otthon. A letermett tövekről távolítsunk el mindent, kivéve egy-két fiatal, még teljesen ki nem fejlett levelet.
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
A metszés után a lenti kép alakul ki. A szamóca ültetvényünk szinte teljesen kopasszá válik. A képen jól látni a kezeletlen és a már kezelt rész közötti kontrasztot.
 
 
 
Ne féljünk elvégezni a munkát, mert az eper gyorsan új leveleket hajt, megerősödik. A munka után 3 héttel már így néz ki az ültetvény.
 
 
 
Olyannyira megerősödött három hét alatt, hogy már indákat is fejleszt, aminek annyira nem örülök, ezért ismét eltávolítottam őket, annak érdekében, hogy ne vessék vissza a virágrügy differenciálódást. 
 
 
 
A metszés után pótoljuk a tápanyagot. én frissen szedett baromfi trágyával oldottam ezt meg. Egyszerűen ráterítettem a régi, talajtakaró rétegre.
 
 
 
Majd, mivel az idei és tavalyi nyár is bizonyította, hogy nincs annyi időm a kert öntözésére, amennyire szükség lenne, ezért úgy döntöttem, hogy automatizálom a gazdasági kert öntözését is. Így a szamócához csepegtető öntözőrendszer alakítottam ki.
 
 
 
Ez egy nagyon hasznos rendszer, és ami fontos víztakarékos, közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, így nem kedvez a betegségek terjedésének sem, nem úgy, mint az esőztető öntözés. 
 
 
 
De az öntözésekről máshol írok részletsebben. Két soronként kell kihúzni egy csövet, melyet fémkampóval rögzítettem a talajhoz.
 
A kialakítás gyors, és nem is drága. Egy méter cső ára 140,-Ft. persze vannak ennek különféle változatai, melyek lehetnek drágábbak, vagy olcsóbbak. nekem ez vált be, ezért ezt javaslom mindenkinek. 
Az öntözés megoldása után a területet ismét leterítettem talajtakaró anyaggal, ami esetemben leylandi ciprus apríték. Azért ez, mert az eper enyhén savanyú talajt kedvel, és a leylandi apríték pont ezt nyújtja. Így néz ki az eperágy a unkák után.
 
 
 

http://hobbikert.hu/magazin/itt-a-nyari-metszes-ideje-olloval-vagy-puszta-kezzel.html


Kert növényeink öntözése, gondozása nyáron nem egyszerűen csak locsolás - ha már csináljuk, hát tegyük jól! Íme, Tóth Ádám kertguru 5+1 aranyszabálya kezdőknek és bizonytalanoknak.
Tipp1# A gyökérzet a lényeg!
Mindig a gyökérzónára fókuszáljunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet érje el a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatóak, míg az évelők, cserjék és fák zöme a talaj felső 30- 60 cm- es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben, a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15- 40 cm- es mélységet. Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk- e a földbe.

Tipp2# Megfelelő eszközökkel egyszerűbb és hatékonyabb
Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtető cső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtető rendszerrel hatékonyabban tudjuk a növények gyökereit vízzel ellátni, mint felszíni öntözéssel.

Tipp3# Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk!
Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárás előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás.

Tipp4# Mulcsozzunk!
Használjunk talajtakarót, mulcsozzunk, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor - pl. a nem vízszintes, lankás területekről - elhordja, elmossa.

Tipp5# A locsolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiség
Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak, vagy oxigénhiányt szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek.

Tipp6# Locsoljunk okosan!
Kertünk és növényeink öntözése nem elég, ha pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet kiteszünk kertünk kellős közepére minden második nap, bár még ez is több a semminél, ha egyáltalán nem is locsoljuk őket. Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket:

> Lehetőség szerint reggel, a korai hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor kisebb a párolgás. A következő növények reggeli órákban történő öntözését javasoljuk: alma, bab, begónia, feketeszeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom

> Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását, az öntözést követően a leveleken, órákon át „csüngő” vízcseppek bizonyos gombák elszaporodását fokozzák, ami megbetegítheti növényeinket, virágainkat, a fákon, cserjéken csücsülő, érlelődő gyümölcsöket. Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a Nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását.

> Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is - gyakrabban locsoljuk őket, de NE túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél - melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre - kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.

> Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum - mondjuk egy hét - alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „után- öntözhetünk”, amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet. A teszt eredményétől függően, arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is.           avaszi kerti munkák:

A tavasz első és legfontosabb feladata az ágyások felásása, vagyis maga a talajlazítás. Ha már szépen kizöldült a kert, kezdjük el kigyomlálni a kertet, és ha szükséges szórjunk ki komposztot, vagy érlelt marha vagy más istállótrágyát.

 

 

Tavasszal ültethetjük az első virághagymákat, amelyek majd nyáron fognak kertünkben pompázni, ilyen pl. a dália, a kardvirág, és alstromélia, frézia.

Takarítsuk le a kerti utakat, javítsuk ki az esetleges hibákat, vagy azokat a helyeket ahol a téli fagy kárt tett az utakban.

Szedjük elő a kerti szerszámokat, tisztítsuk és élezzük meg ezeket, majd helyezzük üzembe az öntözőrendszert.

Ha idén szeretnénk új gyepfelületet kialakítani, tavasszal kell a fűmagot elvetni, vagy rendeljük meg a kertészetből a gyepszőnyeget, gyeptéglát. Még rügyfakadás előtt tavasszal végezzük el a gyümölcsfákon a lemosó permetezést, a cserjéket és sövényeket pedig metsszük formára.

Ne felejtsük el, hogy ha megvetéssel szeretnénk növényeket szaporítani kertünkbe, most kell elkezdeni fagymentes helyen a magok vetését, és palánták előnevelését.

Az időjárástól függően március és április végén már ültethetjük az idei zöldborsót, és néhány hidegtűrő növényt, de a muskátlival, és az egynyári növényekkel mindenképp várjuk meg a 15-18 fokos meleget, mielőtt kitennék őket a szabadba.

Nyári kerti munkák:

Nyáron tovább folytathatjuk a növények ültetését, és telepítését kertünkbe, május közepétől már ültethetjük a zöldség és fűszernövény palántákat, telepíthetjük az új évelő és egynyári virágokat a kertbe. Ne feledkezzünk meg a rendszeres gyomlálásról, kapálásról, és nyáron az erős tűző napsütésben csak kora reggel és késő délután öntözzük meg a növényeket.

A gyepet érdemes nyáron folyamatosan locsolni, és nyírni, így a fűszálak megerősödnek.

Az elnyílt virágokat folyamatosan távolítsuk el, mert így újabb virágzásra serkentjük a növényt, és május végétől a muskátlikat, egynyári növényeket, leandert és hibiszkuszt, petúniát, hetente egyszer öntözzük meg tápoldatos vízzel.

Őszi kerti munkák:

Ősszel a kert még tele van szebbnél szebb rózsákkal és későn virágzó növényekkel, ám ekkor már készülnünk kell a téli nyugalmi időszakra. Az ágyásokat még egyszer kapáljuk meg, szedjünk ki minden gyomot, és az üresen maradt ágyásokba szórjunk ki trágyát, vagy kezdjük el a zöldtrágyázást.

Jó alaposan csomagjuk el az öntözőrendszert télire, a szerszámokat és kerti fűnyírót is vigyük be téli szálláshelyükre.

Zárjuk el a vízvezetéket, mert az első erősebb fagy hatására könnyen széttörhet. Szedjük össze kertünkben a lehullott avart, faágakat, és növényi részeket, majd ezeket tegyük a komposztra, hiszen így jövőre remek humuszunk lesz a kerti növények számára.

Ha szeretnénk új cserjéket, fákat és évelő növényeket, rózsát, telepíteni kertünkbe, a kora őszi időszak a legmegfelelőbb erre. Gyűjtsük be a virágzó növények magjait, így jövőre gondoskodhatunk az új növényállományról, teljesen ingyen.

Késő ősszel kötözzük össze a tuják és oszlopos örökzöldek ágait, mert a télen leesett hó súlya alatt letörhetnek az ágak.

Végül az elnyílt és elszáradt egynyári virágokat is távolítsuk el a kertből, metsszük vissza az évelőket, a muskátlikat és mediterrán dísznövényeket, pedig vigyük télire egy fagymentes védett helyre teleltetni.

Téli kerti munkák:

A tél a kertész pihenő ideje, de azért ne felejtsük el rendszeresen megtisztítani a kerti járdát, és utakat, és a fagyra érzékeny cserjéket és fákat, valamint a rózsát takarjuk be avarral vagy földkupaccal, így védve a tövét a fagytól.

Fagymentes enyhébb időjárás esetén öntözzük meg az örökzöldeket, és tél végén metsszük meg a virágzó cserjéket, bokrokat.

 

 

2013. augusztus 28., szerda

Szamóca metszése, gondozása.

 
A szamócát sokan a gyümölcsök királynőjének tartják. Meg kell mondanom, hogy nem jogtalanul. Bár nekem nem a szamóca a legkedveltebb gyümölcsöm, de kecses megjelenése, élénk színe, zamatai, lágy íze méltán emeli királynői magasságokba.
 
 
 
 
Beltartalmi értéke kiváló. 88-91% vizet, 6-8% cukrot,  1,5-1,8% szerves savat, 1,2-1,5% cellulózt, 0,5-1% fehérjét, 40-100 mg C vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Anyagcsere élénkítő és étvágyfokozó hatása van. pezsgős poharak szélén kimondottan jól mutat, Sangria kedvelők is előszeretettel eszegetik kedvenc italuk mellé. Fogyasztás, tartósítás szempontjából is sokoldalú növény. Fagyasztható, befőzhető, szárítható és nyersen is fogyasztható. Lekvárok, dzsemek, szörpök, ivólevek, aszalvány, befőttek készíthetők belőle. Sőt újabban a szamóca bor is felkapottá vált.
 
 
 
 
Gyökérnövekedése az egész vegetációs időszak (március- november) alatt tart, de elkülöníthetünk két fő időszakot:
1.      Tavasszal a levelek képződése előtt megindul a gyökérfejlődés, és biztosítja a kezdeti gyors startot a növénynek.
2.      Nyár végén pedig alapot biztosít a megújulásnak, az új levelek kifejlődésének, a tő megerősödésének, és a telelésre való felkészülésnek. A nyár végi intenzív gyökérnövekedésnek köszönhető az őszi telepítési időszak is.
A gyökérnövekedés megindulásához tavasszal 5-6 fokos talajhőmérséklet szükséges. Fontos ezt megjegyeznünk, észben tartanunk, ugyanis fagyzugos, hideg helyeken pont emiatt sokkal később indul fejlődésnek a szamóca. Itt van jelentősége a talajtakarásnak is, ami a szamóca esetében is kétélű dolog lehet. Túl korai takarás szigeteli a téli hideg talajt, azaz nehezebben tudja azt felmelegíteni a tavaszi napsugár. Megmondom őszintén, hogy én állandó takarást alkalmazok a szamócánál. Tapasztalom a későbbi fakadást, de ez nem zavar, mivel az így takart állomány sokkal egységesebben telel, a tövek erőteljesebbek, mint a nem takart kontroll területé.
A gyökérfejlődés optimuma 15-20 fok között van. Kánikulai napokon a fejlődés leáll, extrém szárazság mellett gyökérkárosodás állhat be. A szamóca gyökere oldalirányban 80-100 cm átmérőjű kört foglal el, mélységben 15-20 centiméterig hatol a talajba. A gyökerek zöme azonban 40-50 centiméter átmérőjű körben helyezkednek el. Ez nagyon jól megmutatja számunkra, hogy milyen sor,- és tőtávolságra telepítsük.
Gyökértörzsének tőrózsában álló, levelekkel borított föld feletti része a talajfelszín közelében az oldalrügyekből elágazódásokat és rajtuk új tőrózsákat képez. A kacifántos mondat nem az ostorindákat takarja, hanem azt, hogy az egy szál palántaként elültetett növény terebélyesedik, egy gyökérre épülve több tő különíthető el.
Ültetni egy gyökértörzses és egy tőrózsával rendelkező példányt szoktunk, amely 3 év alatt éri el maximumát, mind fejlettségben, mind pedig termésmennyiségben. Ezt követően a tő öregedésnek indul, megújulása vontatottá válik, termés mennyisége, mérete és minősége csökken.
Tőrózsája alsó leveleinek hónaljában lévő rügyeiből hosszú ízközű, kúszó jellegű hajtásokat, ostorindákat fejleszt. Az indaképződés már a virágzás idején megkezdődik. A virágok eltávolításával erőteljesebbé válik. Ez akkor lehet fontos, ha van egy nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező tövünk, és azt szeretnénk továbbszaporítani.
A szamóca tavasszal 8-12 naponként hoz egy új levelet, egy-egy új levél kifejlődéséhez 21-30 nap szükséges, melyek 1-3 hónapig életképesek, majd elszáradnak, elpusztulnak, átadják helyüket az új leveleknek. A tavasszal képződött levelek hosszabb nyelűek, és nagyobb levéllemezűek, mint az a nyár végi, ősziek. Az ősziek már a télre készülnek tömzsibbek, jobban tömörödnek, védik az tövet. Nagyon fontos az áttelelt levélszám, mert ők biztosítják majd az energiát a kezdeti fejlődéshez.
A virágrügy kialakulásának feltétele az egyszer termőknél a rövid nappalok, a többször termő fajták a nappal hosszúságra nem érzékenyek.
Virágai hímnősek, öntermékenyek, megporzásukban a méhek, legyek és rovarok segítenek.
A szamóca fejlődésére jellemző, hogy tavasztól nyár közepéig a vegetatív részei fejlődnek, azaz a levél, szár, termés, gyökér, majd a nappalok rövidülésével, a hőmérséklet csökkenésével a generatív fejlődési szakasz következik, ami a virágrügyek kialakulását jelenti. A nyár végi őszi időszaknak meghatározó szerepe van a jövő évi termésben, ekkor dől el, hogy mennyi virág is lesz a szamócán, a tavasztól nyár elejéig tartó időszak pedig azt dönti el, hogy a virágból mennyi, és milyen minőségű termés érlelődik.
A szamóca termeszthető szabad földben különféle edényekben, zsákokban, erkélyen, teraszon, termesztő létesítményben, sőt legújabb módja a hidrokultúrás termesztés, ami abszolút talajnélküliség jelent. Itt a termesztés már elválik a talajtól, a növény gyökere egy folyamatosan áramló folyadékban van, a folyadékot egy számítógép vezérlete szerkezet tartja olyan állapotban (pH, oxigénszint, tápanyagok), mely a szamócának a legoptimálisabb. A nagyon korai eper jelentős része már így termesztődik.
Telepítésének két fő időszaka ismert. Ezen kívül bármikor ültethető. A két fő időszak előnye, hogy termőre fordulása, és termésmennyisége ekkor tervezhető a legjobban.
1.      tavasszal március végétől-május végéig, ekkor nagyon kevés termésre számíthatunk a telepítés évében, sőt május után telepítve a virágát már ki is kell törnünk azért, hogy jobban tudjon koncentrálni a jövő évi termésre.
2.      nyár végén augusztusban, egyes szakirodalmi adatok szerint augusztus 20-ig, ekkor ültetve van elég ideje, hogy a következő évre felkészüljön, kialakulnak a virágrügyek, szép termésre számíthatunk, én ez utóbbit részesítem előnybe.
Talajban nem túl válogatós. Előnyben részesíti az enyhén savanyú, tápanyaggal ellátott, levegős, és pangó víztől mentes talajokat. A pangó vizet egy-két napig sem viseli el gyökérkárosodás nélkül.
Szüret utáni teendők.
 
 
A talajtakarásnak, az elmúlt őszi szervestrágyázásnak, és a folyamatos öntözésnek köszönhetően nekem elég szép állapotban van az eprem nyár végére. Sok helyen siralmas állapotban találom. Téves azt gondolni, hogy letermés után magára kell hagyni a növényt. aki így tesz, az a jövő évi termésről mond le.
 
A letermést követően a szamócának több energiája marad az ostorindák fejlesztésére. Az indák képződését a hosszú nappalos megvilágítás , és a magas hőmérséklet is indukálja. A képződés üteme a rendszeres öntözés, és jó tápanyag ellátottság (elsősorban nitrogén) mellett robbanásszerűen növekedik.
 
 
Sajnos nem a legjobb kép, de biztos vagyok abban, hogy mindenki tudja mik azok az ostorindák a szamócán.
 
Az indák megtartása csak akkor indokolt, ha szaporítóanyagnak neveljük őket (erről korábban már írtam), minden más esetben el kell őket távolítani mert:
·         hiányuk növeli a szamócatő oldalelágazódásainak számát, azaz erősödik, nagyobbodik a tő,
·         elősegíti a rügydifferenciálódás arányát, a virágzatonkénti virágok számát,
·         növeli a terméshozamot,
·         könnyebbé teszi az ápolási munkát,
·         nem sűrűsödik be az állomány, ezáltal a betegségek számára sem válik optimálissá a mikroklíma.
Mivel a tavaszi lomblevelek már nem élnek sokáig (lásd fentebb a levél élettartama), és rajtuk amúgy is betegségek jelennek meg, terjednek el, ezért érdemes tőlük megszabadulni a szüretet követően. 
 
 
Elöregedett beteg tavaszi levél. Sőt a közeli képen látni egy szárat is, amin szintén megjelent a betegség, hosszanti sötétbarna foltként látható.
 
 
De az eltávolításuknak ettől sokkal jelentősebb okai is vannak. Ezek:
·         az idősebb tavaszi levelek vegetatív növekedést serkentő hormonokat termelnek, melyek gátolják a virágrügyképződést, így kedvezőtlen hatással vannak a jövő évi termésmennyiségre,
·         kedvezőbb lesz az oldalelágazódások, és nyári levelek fejlődése,
·         hatékonyabb növényvédelmet tesz lehetővé, eltávolításukkal már eleve sok károsítótól szabadulunk meg,
·         javulnak a rügydifferenciálódás feltételei,
·         könnyebben gondozható az ültetvény.
Az indák és a lomb eltávolításán túl a letermett dudvaszárakat is ki kell vágnunk. 
Házi kertben kézi módszerrel végezzük, egyszerűen metszőollóval vágjuk ki. Természetesen erre alkalmas metszőollóval. A túl bumfordi ollókkal nem férünk oda a gyenge levél,- virágszárakhoz. Erre a célra a legalkalmasabbak a kis méretű mellévágós metszőollók. Metszőollókról másik cikkemben írok részletsebben.
Nagyüzemi körülmények között nem is metszésnek hívják ezt a nyár végi műveletet, hanem kaszálásnak, vagy égetésnek. Ott ugyanis nincs idő, és költség arra, hogy kézzel bíbelődjenek a feladattal, ezért gépi kaszával egyszerűen lekaszálják a szamócát, vagy lánggal leégetik a föld feletti részt. Mi azonban ne kövessük ezt otthon. A letermett tövekről távolítsunk el mindent, kivéve egy-két fiatal, még teljesen ki nem fejlett levelet.
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
A metszés után a lenti kép alakul ki. A szamóca ültetvényünk szinte teljesen kopasszá válik. A képen jól látni a kezeletlen és a már kezelt rész közötti kontrasztot.
 
 
 
Ne féljünk elvégezni a munkát, mert az eper gyorsan új leveleket hajt, megerősödik. A munka után 3 héttel már így néz ki az ültetvény.
 
 
 
Olyannyira megerősödött három hét alatt, hogy már indákat is fejleszt, aminek annyira nem örülök, ezért ismét eltávolítottam őket, annak érdekében, hogy ne vessék vissza a virágrügy differenciálódást. 
 
 
 
A metszés után pótoljuk a tápanyagot. én frissen szedett baromfi trágyával oldottam ezt meg. Egyszerűen ráterítettem a régi, talajtakaró rétegre.
 
 
 
Majd, mivel az idei és tavalyi nyár is bizonyította, hogy nincs annyi időm a kert öntözésére, amennyire szükség lenne, ezért úgy döntöttem, hogy automatizálom a gazdasági kert öntözését is. Így a szamócához csepegtető öntözőrendszer alakítottam ki.
 
 
 
Ez egy nagyon hasznos rendszer, és ami fontos víztakarékos, közvetlenül a növény gyökeréhez juttatja a vizet, így nem kedvez a betegségek terjedésének sem, nem úgy, mint az esőztető öntözés. 
 
 
 
De az öntözésekről máshol írok részletsebben. Két soronként kell kihúzni egy csövet, melyet fémkampóval rögzítettem a talajhoz.
 
A kialakítás gyors, és nem is drága. Egy méter cső ára 140,-Ft. persze vannak ennek különféle változatai, melyek lehetnek drágábbak, vagy olcsóbbak. nekem ez vált be, ezért ezt javaslom mindenkinek. 
Az öntözés megoldása után a területet ismét leterítettem talajtakaró anyaggal, ami esetemben leylandi ciprus apríték. Azért ez, mert az eper enyhén savanyú talajt kedvel, és a leylandi apríték pont ezt nyújtja. Így néz ki az eperágy a unkák után.
 
 
 
Bíztatok mindenkit, akinek eperágya van, hogy azonnal kezdje meg a munkákat. Az eper is hálás növény, minden gondoskodást meghálál.
A végén egy kis önreklám. Honlapomon  http://www.kertember.hu/ működő webáruházban a munkákhoz minden szükséges anyag, kellék beszerezhető. Metszőolló, eperpalánta, tápoldat, öntözőrendszer alkatrészek. Ha valami még sincs fenn az csak azért lehet, mert még nem volt időm feltölteni. Érdeklődjetek felőlük.

                                                                                                          



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 14
Heti: 76
Havi: 219
Össz.: 29 107

Látogatottság növelés
Oldal: KERT ÉS PRAKTIKÁK
LAPOZZ AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE........ZITA HONLAPJA - © 2008 - 2024 - lapozz.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »